09. 10. 2026. Juhász: Kevesebb várakozás a határon, több lehetőség

Újvidék, október 9. – Ma az újvidéki Tudományos-Technológiai Parkban tartották meg a Hercegszántó–Béreg II határátkelőhely fejlesztése elnevezésű stratégiai projekt nyitókonferenciáját. A projekt az Interreg VI-A IPA Magyarország–Szerbia 2021–2027 program keretében, az Európai Unió pénzügyi támogatásával valósul meg. A projekt vezető partnere Magyarország Építési és Közlekedési Minisztériuma, szerbiai partnerei pedig a Szerbia Útjai Közvállalat és a Vajdasági Városrendezési Intézet Közvállalat.

Dr. Juhász Bálint, Vajdaság Autonóm Tartomány Képviselőházának elnöke kiemelte, hogy a határátkelőhely fejlesztése fontos lépést jelent Szerbia és Magyarország összekapcsolásában, a teherforgalom fejlesztésében, valamint a gazdaság és a lakosság számára kedvezőbb feltételek megteremtésében a határ mindkét oldalán. 

„Vajdaság nem az európai közlekedési hálózat vége. Vajdaság közlekedési csomópont, egy csomópont pedig annyit ér, amennyire nyitottak az útjai” – fogalmazott Juhász. Emlékeztetett arra, hogy a Baja, Hercegszántó, Béreg és Zombor közötti közlekedési kapcsolat fejlesztése több mint két évtizede zajlik, legalább öt egymáshoz kapcsolódó határon átnyúló projekt keretében, miközben több mint tízmillió eurót fordítottak e közlekedési irány előkészítésére és fejlesztésére. 

A Szabadka és Szeged közötti vasúti összeköttetés példáját említve, amelynek dokumentációja előkészítésében maga is több éven át részt vett, Juhász kiemelte, hogy a határon átnyúló együttműködés eredményei a mindennapi élet részévé válnak. Ezen a vasútvonalon ma évente mintegy 100 000 ember utazik. 

„Ez a határon átnyúló együttműködés lényege: a jó ötletből projekt lesz, a projektből infrastruktúra, az infrastruktúrából pedig idő, amelyet visszaadunk az embereknek és a gazdaságnak” – mondta Juhász. 

A Hercegszántó–Béreg II projekt összértéke 3 064 650 euró, amelyből az Európai Unió 85 százalékot, azaz 2 604 952,50 eurót biztosít. Megvalósításának tervezett határideje 2028. április 30. A szerb oldalon a műszaki dokumentáció elkészítése, a személyforgalmi terminál egy részének első ütemben történő megépítése, a teljes teherforgalmi terminál kiépítése, valamint a munkálatok felügyelete szerepel a tervek között. A magyar oldalon korszerű, tehergépjárművek ellenőrzésére szolgáló berendezéseket szereznek be és telepítenek, többek között 3D lézerszkennert, informatikai eszközöket, jelzőberendezéseket, ellenőrzőrendszert és videómegfigyelő rendszert. 

Juhász hangsúlyozta, hogy a projekt külön jelentőségét az adja, hogy ezen a határátkelőhelyen a teherforgalom jelenleg legfeljebb 3,5 tonnás járművekre korlátozódik, az infrastruktúra fejlesztése azonban lehetővé teszi majd, hogy az átkelőhely jóval jelentősebb szerepet töltsön be a nemzetközi áruszállításban, és tehermentesítse a Szerbia és Magyarország közötti többi határátkelőhelyet.

„Szerbia és Magyarország áruforgalma tavaly elérte a mintegy 3,4 milliárd eurót. E szám mögött vállalatok, termelők, munkahelyek és olyan áruk állnak, amelyeknek el kell jutniuk a piacra. Minden, a határon megtakarított óra növeli gazdaságunk versenyképességét” – hangsúlyozta Juhász. Hozzátette, hogy Béregtől Vajdaságon át egy mintegy 185,5 kilométer hosszú jövőbeli közúti folyosó fejlesztése is zajlik, amely Zomboron, Kúlán, Verbászon és Szenttamáson keresztül a román határig vezet majd. 

„Nem csupán egyetlen határátkelőhelyről beszélünk, hanem az egész régió összekapcsolásáról. Az infrastruktúra fejlesztése gyorsabb közlekedést jelent az emberek számára, könnyebb piacra jutást, valamint új lehetőségeket a gazdaság és a helyi közösségek számára” – fogalmazott Juhász, hozzátéve, hogy Szerbia és Magyarország jó kapcsolatát olyan konkrét projektek igazolják, amelyek kézzelfogható előnyöket hoznak a polgároknak. 

A nyitókonferencián részt vett Nemanja Martinović, a Szerb Köztársaság európai integrációs miniszterének segédje, Barna Zsolt, a magyar Építési és Közlekedési Minisztérium közúti közlekedési ügyekért felelős államtitkára, Jelena Prica, tartományi regionális fejlesztési, régióközi együttműködési és helyi önkormányzati titkárhelyettes, Antonio Ratković, Zombor polgármestere, Miodrag Poledica, a Szerbia Útjai Közvállalat igazgatóhelyettese, valamint Predrag Knežević, a Vajdasági Városrendezési Intézet Közvállalat igazgatója.